Úszólecke XII.

A hazai és külföldi irodalomban számos írás jelent már meg a folyóvízi horgászatban alkalmazott lapos úszókról és használatukról, melyek az esetek többségében azt sugallják, hogy a lapos úszót akkor használjuk, ha megállított szerelékre van szükség a halfogáshoz. Valamivel kevesebb szó esik azonban arról, hogy az áramló vízi horgászatok során milyen esetekben milyen szerelék az, amivel az adott víz meghorgászása eredményes lehet. Még ritkábban gondolunk arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy a piacon a lapos úszók garmada kapható, természetesen különböző testtel, antennával, szárral. Pedig mint mindennek, ennek is van oka, nagyon is jelentős oka. Az úszónak ugyanis áramló vízen kritikus feladata, hogy a csali megfelelő vezetését tökéletesen támogassa. Márpedig ahány áramlási jelleg, annyi csalivezetés, kis túlzással annyi lapos úszó típus. Mivel mindig nagyon fontosnak tartottam termékeink sokrétű tesztelését széria gyártás előtt, ezért megkértem Bognár Pétert, a SHIMONO team vezetőjét és a csapat tagjait, hogy az általunk kimagasló választékban gyártott speciális folyóvízi lapos úszókról mondják el tapasztalataikat, véleményüket. - Az EXNER és a SHIMANO csapat évek óta működik együtt a folyóvízi lapos úszók tesztelése kapcsán, s mivel a sors úgy hozta, hogy a SHIMANO csapatnak a közelmúltban több folyóvízen nyílt alkalma tréningezni a sikeres világbajnoki szereplés érdekében, ez az együttműködés éles körülmények között adott válaszokat az úszók kialakításának és kiválasztásának kérdéseire. A tavalyi évben a szlovákiai Vág folyón rendezték, idén a lengyelországi Warta folyón tartották a klub VB-t, így a csapat a VB-ket megelőző tréningnapokat megelőzően több, mint ötven horgászaton volt túl, amelyre azért volt szükség, hogy az áramlási viszonyok, ezzel együtt a csalivezetési variációk megfejtése megtörténjen, mielőtt a hivatalos tréningnapokra sor kerül. A két folyó tökéletesen eltérő csalivezetést és szereléket igényelt, noha a halállományban a Warta testes bodorkáitól eltekintve drámai eltérés nem volt tapasztalható. A Vág folyón a nagytestű dévérek és márnák horgászatához kellett igazítani az úszóválasztást, és a csalivezetést, ezért ott az EXNER Dragon úszó biztosította, hogy a horgász pontosan tudja, hogy éppen hogy viselkedik a csali a fenéken. A Dragon testkiképzése a vízcsepphez hasonlít, és ennek kritikus jelentősége van mindazon folyóvízeken, ahol a felső áramlás erősebb, mint az alsó. Az úszótestnek ugyanis a nagyhalas folyóvízi horgászat során rendkívül stabil pozíciót kell felvennie a vízben – függetlenül attól, hogy megállított, vagy lassan vezetett szerelékkel horgászunk – emellett a finom kapásokat is jól kell mutatnia, azaz az úszótest nem tompíthatja az úszó mozgását függőleges irányba. A Dragon esetében a testforma, valamint az antenna és a zsinór rögzítő fül által bezárt szög garantálja, hogy a hazai folyókon, illetve nagyobb áramlási sebességű csatornákon a különböző sebességgel egyenletesen vezetettől a megállítottig számos csalivezetési variációt sikeresen alkalmazhatunk használatával, az úszón nem fog múlni a fogásunk. Mi a helyzet azonban akkor, ha kisebb testű halakat lehet fogni adott napon, vagy adott folyón? E kérdés megválaszolásához a lengyelországi Warta folyó szolgáltatta a lehetőséget. A Warta folyó poznani városi szakaszán – ahol az idei klub VB-t tartották – a folyó áramlási sebessége olyan erős, hogy 80 és 120 gr közötti úszómérettel lehet megállítani a szereléket. Ez az áramlási erő egy hevesen örvénylő, az alsó és felső vízrétegekben egyaránt sebesen áramló vízi életteret alakított ki, amelyhez a benne élő átlagosan 15-20 dekás bodorkák és karikák, 2 kilós dévérek, kilós jászok – furcsának tűnhet elsőre – tökéletesen alkalmazkodtak. Ez azt jelentette, hogy a halak a mozgó csalit kedvelték, tehát a csalivezetést is ehhez az adottsághoz kellett igazítani. Amely megoldás működött a Vág folyón, az itt nem adott halat. Más módszert kellett választani, amelyet két lapos úszó típussal lehetett megvalósítani, az EXNER Butterfly és a 2011-ben a piacon megjelenő EXNER Delta úszókkal. Három csalivezetési technikát kellett variálni, mindegyik lényege a különböző ütemű mozgatott vezetés volt. Mivel a rohanó vízben egy úsztatás mintegy 8-10 másodpercig tartott, a csalizás, fárasztás, etetés időigényét levonva, három órai horgászat alatt átlagosan 400-450 úsztatást kellett végrehajtani, amelyhez gyors, könnyű, de nagyon erős rakósbotra volt szükség. Ezeket az elvárásokat az új SHIMANO Fireblood rakós hibátlanul tudta teljesíteni. A Butterfly úszó jelentette azt a megoldás, amellyel a határozottabb ütemű „lassítom-elengedem” technika tökéletesen kivitelezhető volt, ennek legfőbb oka az úszótestben keresendő. A Butterfly keskeny, kecses testkiképzése, valamint a test ideális súlyvonala lehetővé tette, hogy a lassítás és elengedés során az ütem variálásával a csali fenékre vagy fenék közelbe esése pontosan úgy történjen, mint ahogyan azt a víz mozgatja természetes körülmények között. Emellett a test méretéhez igazított vékony antenna a nagyon finom kapásokat is jól láthatóan jelezte a rohanó vízben, s ha éppen emelős kapás volt, akkor a vékony test azonnal hónaljig emelkedett ki a vízből. A csali vezetése közben a szerelék lassításának pillanatában nem okozott problémát az úszótest- kiemelkedés a vízből, sőt ebben az esetben rendkívül fontossá vált, hogy szinte ellenállás nélkül nem az úszótest, hanem a horgász által meghatározott sebességgel és ütemben emelkedjen és süllyedjen az úszó. A Warta azonban tartogatott még feladatot, mivel nem érte be egy csalivezetéssel az eredményes horgászat érdekében. Az egyenletesen vezetett, és a nagyon kis amplitúdóval lassított, majd elengedett csalivezetésre is szükség volt, amelyet az EXNER új fejlesztése, a Delta úszó szolgált ki maradéktalanul. A Delta úszó elődje a Dragon, a testforma nagyon hasonló, de épp az a kicsinek tűnő módosítás teszi a Delta úszót igazi különlegességé, amellyel eltér a Dragontól. Az úszó teste keskenyebb, mint a Dragoné, és az oldalában ívelten egy perem helyezkedik el, amelynek kritikus jelentősége van minden olyan esetben, amikor a kapás kikényszerítése a szakaszosan változó sebességű úszómozgatást, vagy a tökéletesen egyenletes vezetést követeli meg, ugyanis ez az ívelt váll lehetővé teszi, hogy az antennán pontosan lássuk a szerelék mindenkori szögállását. A Warta esetében mindkét csalivezetési megoldásra szükség volt, azzal kiegészítve, hogy a mozgatás közben az úszónak rendkívül stabil pozícióban kellett maradnia, lehetővé téve a nagyon finom mozgatást. A Delta teste keskenyebb, de a perem leszorító hatása ezt kompenzálja, így az úszó stabilitása kifogástalan, mindemellett az érzékenysége lényegesen felülmúlja a Dragonét. A Wartán pont ez volt a feladat. Schäffer Karcsi 3-4 poznani horgászat után a következőket mondta a Deltáról: „Volt már néhány lapos úszó a kezemben, de ilyen tökéletes még soha.” Még egy érdekesség ami igazán különlegessé teszi az EXNER lapos úszókat, ez pedig a tökéletes méretpontosság. Tudjuk, hogy lapos úszót nem egyszerű gyártani, az is ismeretes, hogy a balsafa, mint alapanyag nem tökéletesen egyforma sűrűségű így a szórás bizonyos úszóknál elérheti a 15-20 %-ot is. De amit az EXNER cég a CNC gyártás során produkál az szinte egyedülálló, a lapos úszók még az 50 grammos tartományban is csak néhány tizedgrammos szórást mutatnak. Reméljük, a bemutatott tapasztalatok alapján sikerült némi betekintést adni a lapos úszók világába, legfőképp arra a kérdésre keresve a választ, hogy miért nem egyforma minden lapos úszó. Nos, ennek semmiképpen sem kereskedelmi okai vannak, kis túlzással állíthatjuk, hogy a fogás és a nem fogás közötti különbséget a csalivezetés jelenti. A mindenkor helyes csalivezetéshez pedig olyan úszó kell, amely az adott helyzetben maradéktalanul kiszolgálja a csalivezetésből fakadó követelményeket. Ezért van jelentős különbség lapos úszó és lapos úszó között